Az élet naponta részesít bennünket apró örömökben, rajtunk áll, hogy gyönyörű emlékeket alkossunk belőlük.
|
|
Cathy Allen
|
|
Szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.
|
|
Hioszi Tatiosz
|
|
A veled együtt nevetőket könnyen elfeleded, de soha nem feleded el azokat, akikkel együtt sírtál.
|
|
Kahlil Gibran
|
|
Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk.
|
|
Pjotr Pavlenko
|
|
A boldogság nem olyasmi, amit tapasztalsz, hanem olyasmi, amire emlékszel.
|
|
Oscar Levant
|
|
Soha ne zárd be az ajtót, ha újra kopog a múlt.
Bárhol is élsz, el ne felejtsd, hogy az út hol indult.
|
|
Emberek
|
|
Az emberek nem élhetnek emlékek nélkül, de nem élhetnek egyedül az emlékeiknek sem.
|
|
AIR c. film
|
|
Ne felejts el egyetlen pillanatot se, oly kevés van belőlük.
|
|
Elisabeth Bowen
|
|
Csak arra gondoljunk vissza a múltból, aminek az emléke örömet szerez.
|
|
Jane Austen
|
|
Egy illatról bevillan egy hangulat
Az agyamban újra él a pillanat
Másodpercek alatt ugrom éveket
Mikor minden mozgott és lélegzett.
|
|
Junkies
|
|
Légy víg, mint én. Hisz senki se veheti el tõlünk azt, ami egyedül a miénk: emlékeinket.
|
|
Krúdy Gyula
|
|
Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
|
|
Gabriel García Márquez
|
|
Elmúlt mint száz pillanat,
S tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,
mert szívek őrzik, nem szavak.
|
|
Végh György
|
|
Az emlékezetes élet az az élet, amikor valaki ki tudja magát húzni az életével szemben, miközben legyőzi a félelmeit, majd szabadon tud lélegezni.
|
|
Csernus Imre
|
|
Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.
|
|
Maya Angelou
|
|
Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges hozzá, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.
|
|
Márai Sándor
|
|
Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.
|
|
Friedrich Schiller
|
|
|